Dödölle maradék krumplipaprikásból

A krumplipaprikást ugyanúgy készítem, ahogyan még gyermekkoromban tanultam az édesanyámtól. Általában. Mert néha teszek hozzá répát vagy céklát. Jól elnyeli a földes ízét ezeknek a gyökérzöldségeknek, kicsit korábban a hagymához teszem, hogy puhuljon olyan állagúra, mint a krumpli.

                De ez egy hagyományos egyszerű krumplipaprikás volt, nem próbáltam zöldségesebbé tenni. Némi házi kolbász volt benne, ahogy azt kell. Ettünk is belőle jóízűenl, de elég sok maradt. Nem lett volna elég másnap az egész családnak, és fanyalogtak volna az újra feltálalt krumplipaprikáson, így gondoltam egyet és készült belőle egy kiadós dödölle.

                A dödölle az egyik kedvencem a hagyományos magyar konyhából. Székelyföldön, ahol felnőttem nem ismertük, csak az éneket Éliásról meg Tóbiásról. Valamikor tizenéves koromban találkoztam egy krumplis receptfüzetben az őrségi dödölle leírásával. Majd egyszer vendégségben ettem is. Mégsem készítettem évekig a családnak dödöllét. Aztán amikor kisfiam újszülöttkori allergiái miatt hat évvel ezelőtt járatlan utakat kellett felkutatni tej-, és tojásmentesség terén rádöbbentem, hogy a dödölle egy elronthatatlan tojás nélküli gombócféleség.  A krumpli amúgy is egyik legjobb tojáspótló a magas keményítőtartalom miatt. A szilvásgombócban, a nudliban is működik. Azóta időnként eszünk dödöllét. Ilyen különlegeseket is.

Hozzávalók:

  • kb. 300-400 gramm maradék krumplipaprikás
  • víz
  • igény szerint liszt
  • zsiradék
  • salátafélék

                Elkészítés módja:

Mennyiségeket azért nem írok, mert a maradék mennyiségétől is függ, meg a krumplipaprikás állagától, a liszttől, amit beleteszünk, hogy miből éppen mennyi kell.  De ha szeretnéd kipróbálni emiatt ne torpanj meg, ezt képtelenség elrontani. Az elkészítéshez egyetlen edényre volt szükségem (amiben a paprikást is készítettem), és egy vágódeszkára. Nem szeretem, ha főzés után 3-4 nagyobb edény tornyosul a pulton. Kevés szabad felületem van a kis konyha-ebédlőben ahol készülnek az ételeink, így örülök, ha valamit így tudok megoldani.

                A krumplipaprikást felmelegítettem majd botmixerrel pürésítettem. Mindenestől. Sűrű volt nagyon, így tettem hozzá egy kevés vizet is. Elkevertem benne a lisztet ( fele finomliszt és fele durumliszt volt).  Tökéletes hozzá a finomliszt is, én szeretek a gombócféleségekbe réteslisztet vagy durumlisztet is tenni. Más lesz kicsit az állaga. A tűzről nem veszem le, egészen addig keverem, amíg szépen leválik az edény oldaláról és egy hatalmas gombóccá áll össze.  Ha úgy látom, kell még hozzá liszt szórok egy keveset. Ha netán túl sok lisztet tettem tehetek még hozzá egy kevés vizet.

Még melegen szép dödölléket formáztam a masszából, és rátettem dermedni egy nagyobbacska vágódeszkára. A mély serpenyőbe, amiből kivettem a masszánkat egy kevés mangalicazsírt tettem, és szépen megpirítottam a dödöllék mindkét oldalát. Azonnal tálaltam. Friss zöldekkel, csírákkal és tejföllel kínáltam, de húst is lehetett enni mellé, a férjem összedobott közben néhány szelet sült húst. Nekem magában ízlett. Összeségében a hagymás dödölle ízét adta vissza a krumplipaprikás alap miatt, de jót tett neki a füstölt kolbász is.           

                A legjobb az volt benne, hogy nagyon rövid időn belül elkészült valami izgalmas, új étel a család számára, maradékból.

Szólj hozzá!